trendfm-mozgas

Egészség kód, egy műsor a Test és a Lélek rejtelmeiről

A lenti beszélgetés a Trend Fm 2021. május 27-ei rádióadásában hangzott el mindannyiunk épülésére.
Műsorvezető: Marosi Viktor – Trend FM rádió
Vendég: Dr. Somhegyi Annamária

A mozgásszegény ülő életmód a gyermekek egészséges fejlődését, többek közt a gerinc fiziológiás görbületeinek megfelelő kialakulását is veszélyezteti és ezzel felnőttkori porckopásos betegségekre hajlamosít.
Vendégünk Dr. Somhegyi Annamária az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója –  köszönöm, hogy itt van velünk! Üdvözlöm.

Üdvözlöm én is Önt és a kedves Hallgatókat.

Kezdjük azzal, hogy milyen problémák merülhetnek föl egyáltalán a gyermekkor után, amik mozgásszervi problémaként értékelhetőek. Amikor az ember felnő, 20-25 éves lesz, milyen problémák jöhetnek elő először abból adódóan, hogy gyermekkorban esetleg nem megfelelően kezelték, vagy nem megfelelő gyógytornát adtak a gyermeknek?

Szedjük szét a kérdését. Gyermekkorban alapvetően kezelésre, gyógytornára nem lenne szüksége senkinek. Kezelésre, gyógykezelésre, gyógytornára annak van szüksége, akinek már valami problémája van gyermekkorában. Ilyen is létezik, de azért ez nem tömeges. Amire viszont a kérdésében és ebben a témakörben gondolunk, azok a gyerekek, akiknek nincsen betegségük és a mozgásfejlődésüket kellene úgy irányítani, hogy felnőttkorukban se legyen, azaz, ami megelőzhető felnőttkori mozgásszervi betegség, azt előzzük is meg!

Nézzük mik azok a problémák, amik 20-25 éves korban megjelennek, de megelőzhetők lettek volna:
20-25 éves korban már elég gyakran fordul elő az, hogy fájdalmat érez a fiatal a gerinc környékén, és ez a fájdalom javarészt a lágyrészeknek, elsősorban az izmoknak a fájdalmassága és ez még nem betegség, de azért egy figyelmeztető jel. A másik, amit nagyon gyakran érezhetnek, azok, akik a mai ülő életforma keretén belül a számítógéppel és a mobiltelefonjaikkal foglalkoznak nagyon sokat, hogy esetlegesen a kezük ízületei és ínhüvelyei is fájhatnak.

Akár a mobiltelefon nyomkodása miatt?

A kéz ízületeit annyira másképp használja az, aki állandóan nyomkodja a billentyűt, de azért ez elsősorban nem a mobiltelefonozókra vonatkozik, hanem azokra akik a számítógéppel keresik a kenyerüket  és azon dolgoznak egész álló nap. Sajnos ez nagyon sok embert érint a mai világban és rájuk elég jellemző dolog, hogy az ízületeik fájni kezdenek a kezükön, csuklójukon.

https://assets.pinterest.com/ext/embed.html?id=204491639316622978

Doktornő, egy kicsit szedjük ketté a témát a kedvemért. Mert ugye most arról beszélünk, hogy valaki ilyen életmódot folytat, de ez gyermekkorban még nincs. Úgy tenném fel ismét a kérdést, hogy ha emellett az életmód mellett kialakulnak ízületi vagy ínhüvelyproblémák, ezeket hogyan lehet megelőzni már gyerekkorban? Például, ha tudjuk előre vagy ezt tervezzük, hogy a gyerek újságíró lesz vagy programozó vagy olyan munkát fog végezni, ami nem fizikai munka elsősorban, akkor erre hogyan lehet felkészülni? Egyáltalán fel lehet rá készülni?

Arra a részére a dolognak, hogy a kézízületeivel mit lesz kénytelen  csinálni a gyerek felnőttkorában, nos, erre a legnehezebb felkészülni. Felkészülésként azt lehet csinálni, hogy ahogy megjelennek a tünetek, fel kell ismerni és kiemelt figyelemmel kell kezelni. Ha egyoldalúan terhelik önmagukat, akkor annak az ellensúlyozására meg kell tanulni speciális gyakorlatokat, amiket rendszeresen kell végezni, így ellensúlyozni tudják a fájdalmakat. Ezzel kapcsolatban gyógytornászoktól kérhetünk segítséget. Ezekre a gyakorlatokra meg lehet tanítani bárkit, és milyen jó is lenne, ha mindenki ilyen tudatosan élne.

A másik probléma, hogy az örökös ülés miatt a gerinc  görbületei nem tudnak megfelelően kialakulni, azaz nem úgy terhelődik a gerinc, ahogy az a leggazdaságosabbez az, ami ellen gyerekkortól fogva bőségesen lehet mit tenni. Alapvetően 2 dolgot:
– Az egyik, hogy minél többet mozogjon az a gyerek, egész gyerekkorán keresztül. Ebben a szülőknek igen nagy a felelősségük… Alapvetően az iskolás kor az, amikor elkezdenek a gyerekek eltunyulni. Itt ismét a felnőtteké a felelősség, hogy hogyan alakítjuk ki gyerekek napirendjét és úgy tudjuk-e  kialakítani, hogy abban valamelyest utoléri azt a mozgásmennyiséget, amire naponta a gyerekeknek szükségük van. Egy gyereknek naponta egy egész órányi mozgásra van szüksége, azaz 60 perc naponta. A mindennapos testnevelést tudtuk kiküzdeni, ami nagyon nagy dolog, mert egész Európában egyik-másik országnak sem sikerült ezt elérni, pedig az egészségügy ezt nagyon szeretné. De sajnos ezzel még nem dőlhetünk hátra, hiszen a testnevelés óra 45 perc, amibe beletartozik a jövünk, megyünk, átöltözünk, sorakozunk …stb. A lényeg, hogy azt szeretném üzenni a szülőknek, hogy a mindennapos testnevelésnek nagyon örüljenek, mert nagyon nagy terhet vesz le a vállukról, hiszen a hétköznapok testmozgásának java részét megkapja a gyerek az iskolában.

https://assets.pinterest.com/ext/embed.html?id=78672324731539399

Ezen kívül természetesen más mozgásokra is szükség van, aminek nem muszáj összefüggő fél órának lennie. Állhat 10 percekből is, pl kirakhatjuk a gyereket egy kicsit korábban az autóból, hogy sétáljon az iskoláig, vagy arra ösztönözzük, hogy ne liften járjanak, hanem menjenek gyalog a lépcsőn. Ilyen egyszerűbb kis mozgásokat is tartalmazhat a 60 perc. Ez az egyik legalapvetőbb megelőzése többek között a gerincproblémáknak, de sok minden másnak, nemcsak a mozgásszervi betegségeknek, hanem a civilizációs népbetegségeknek is. A mozgás egy nagyon hatékony, általános megelőzési eszköz és még a lelki egészség megőrzése szempontjából is egy nagyon hatékony megelőző eszköz, mivel a mozgás endorfint, azaz a boldogsághormont termeli. (….)

Az európai munkavédelmi ügynökség tartott egy konferenciát a porckopásos betegségek korai prevenciójáról és ebben szó volt egy egész ijesztő számról is: az általános iskolások 88%-nál találtak tartáshibát Ez 1999-es adat, de ettől függetlenül szerintem nem, hogy jobb lett a helyzet, sőt  az okostelefonok térnyerése óta gondolom még rosszabb. Ez mit is jelent valójában? Hogy az általános iskolások -akik 1. és 8. osztályig értendők, ezt bontották tovább, ezt az adatot-, akár az első osztályosok többet mozognak, aztán nyolcadikban jön a tunyulás, ahogy a Doktornő is említette.

Korcsoporti bontást különösebben nem tudok meghatározni. Az óvodásokat külön vizsgálták a kollégák és az óvodások között 60% a testtartáshibák aránya.

A gerinc optimális terhelésének a mozgáson túl, a másik megelőző eszköze: hogy az izomzat fejlődését úgy kell kézben tartani, hogy a gerincnek a gazdaságos működése váljon automatizmussá. A helyes testtartás attól helyes, hogy gazdaságos, szakmailag úgy mondjuk, hogy biomechanikailag helyes. A  gazdaságos működés azon múlik, hogy az izmaink hogyan dolgoznak. Azok az izmok, amik a testtartásunkért felelősek, azok kellően erősek és kellően nyújthatók-e. Ha az automatizmusunkat úgy alakítjuk ki, hogy a testünk tartása gazdaságos, akkor az izmaink iránti követelmény ehhez az, hogy kellően erősek és kellően nyújthatóak legyenek. Mivel mi állandóan ülünk, és ráadásul rosszul is ülünk, ez az izmaink állapotát rosszul befolyásolják, azaz gyengültté és zsugorodottá válnak. Hogy ez ne következzen be, minden nap tenni kell az izmainkért!! (…) Ez a másik fele a megelőzésnek!! És ha ezt az iskolai testnevelésben és az otthoni mozgásban elérjük, akkor a fiatal úgy fog felnőni, hogy 20-25 éves korában ezzel teljesen tisztában lesz, hiszen a napi gyakorlatában lesz benne, hogy neki milyen gyakorlatok segítik ezt, és ha úgy gondolja, hogy egy összetettebb mozgásra van szüksége, akkor ezt meg fogja találni pl.: az interneten, de már tud mit kezdeni vele, hisz a testtudata, az izomtudata meg lesz hozzá, sőt azt is tudni fogja, hogy mi a helyes testtartás és annak mi a kulcsa. (…) Ha még úszni is el tud menni, az egy kiváló kiegészítés, mert egyrészt a súlytalanság állapotában nagyon kényelmesen teszi lehetővé az izmok számára a fejlődést, másrészt pedig egy lazulást, egy általános áthangolódást is nyújt, ami a gerincen kívül sok más szervünknek is hasznára válik.

Hogyan lehet jól ülni?

A lényege a helyes ülésnek, hogy a talpunk a földön legyen. Ez a felnőttek számára evidencia, hiszen mindenkinek leér a lába a székről. Igen ám, de az iskolás kicsi gyereknek nem! Nagyon fontos, hogy a pici gyerek az iskolában (és otthon) olyan széket kapjon, amiről leér a lába. (…) A helyes ülés másik alapja, hogy a térdhajlatunkat ne nyomja a szék ülőlapja! A 3. alap pedig, hogy csússzunk hátra a széken a fenekünkkel teljesen annyira, hogy a medencecsontunk a tetejét és a derekunkat támassza meg a széknek a támlája – ennek hiányában nem fogjuk ott támasztani a derekunkat, ahol kell,  hanem félig fekve  fog elhelyezkedni a medencénk és az ágyéki gerincünk, ami kifejezetten rosszat tesz a porckorongoknak. Míg, ha helyesen ülünk,  akkor a medencecsontunk fölfele indul, az ágyéki gerincünk is lényegében fölfele indul és így valamelyest csökkentjük azt a terhet, ami az ágyéki gerinc porckorongokra hárul. (…)

Az interjú teljes változata visszahallgatható a következő oldalakon:

www.trendfm.hu
https://trendfm.hu/napi_musor?current=2021-05-27